Mi a szappan?

A szappan ősrégi tisztítószerünk. Az ókori népek kő és agyagtábláin talált utalások tanúsága szerint kb. 4000 évvel ezelőtt már gyakran használták eleink. Főként fontos templomi események során, rituális tisztálkodások során vették elő, de olykor bőrbetegségeket is gyógyítottak vele.

Szappannal gyógyítani? Manapság milyen furcsán hangzik ez, amikor a bőrgyógyászok és a kozmetikai cégek egymással versengve magyarázzák nekünk, hogy a szappan lúgos, ezért nem bőrbarát (emlékezzünk csak a „bőrsemleges pH” szlogenre), és ne használjuk az arcunkra, az érzékeny bőrfelületekre. Ha meg valahol még kipirosodott vagy netán beteg a bőrünk, hát végképp kerüljük.

Nem olyan régi ez a hiedelem: még a II. világháború évei alatt is a szappan volt a legelterjedtebb mosakodószer. A más tenzidekkel működő tusfürdők használata is tulajdonképpen akkortájt terjedt el.

Manapság a gazdaságilag fejlett országokban a lakosság többsége tusfürdőkkel mosakszik. De ahogy nőtt a gyártásuk volumene, úgy terjedtek el a civilizációs bőrbetegségek a modern világban. Egyre több az ekcémás, rosaceás, pikkelysömörös megbetegedés barátaink, ismerőseink között. A tusfürdők ugyanis nem tisztítanak eléggé, és túlságosan tisztítanak egyszerre. Ez azt jelenti, hogy túl sok zsiradékot oldanak le a bőrfelszínről (főként igaz ez az SLS-tartalmú tisztálkodószerekre), ezzel együtt nem távolítják el az elhalt hámsejteket, amik felhalmozódva kiváló táptalajai a szervezetünk számára káros mikroorganizmusoknak.

Miért jó a szappan?

Rengeteg ember keres fel bennünket ekcémás, psoriázisos (pikkelysömörös), aknés és allergiás problémákkal. Mások egyszerűen azért jönnek, mert nagyon száraz a bőrük, főként a kezükön. Ezek az emberek gyakran már nagyon sok mindent kipróbáltak: elsősorban persze az agyonreklámozott „szappanmentes” tisztítószereket, amik „bőrsemleges pH-júak” és „tökéletesen bőrbarátok”. Aztán különféle csodakencéket, amik néha meglehetősen drágák lehetnek. Néha orvosok által ajánlott gyógymódokkal is próbálkoztak már sikertelenül.

Hosszú keresgélés után általában új csodaszerre bukkannak, ami néhány hét, vagy egy-két hónap alatt erősen csökkenti, akár nyomtalanul meg is szüntetheti a tüneteiket.

És ez a csodaszer a szappan! Minden tudományosnak látszó ellenérv ellenére ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy a szappan kiváló tisztítószere az emberi bőrnek.

A szappanpártiak, – mi akik kiprópáltuk és tudjuk – szintén tudnak tudományos érveket sorakoztatni a szappan hatékonysága mellett.

Íme néhány:

  • A szappan lúgos kémhatása miatt megöli a bőr felületén élő, és betegségeket okozó kártevőket. Így fertőtlenít, és hatékonyan tisztít.
  • Eltávolítja az elhalt hámsejteket a bőr felületéről. Ez is a tisztítás egyik fontos összetevője. Így segít megőrizni bőrünk valódi tisztaságát.
  • Kíméletesen tisztít. Nem oldja fel a bőr felületén található összes zsiradékot, csak a nem odavalókat.
  • Hidratál! Ez talán meglepő azoknak, akik nem használnak még szappanokat, de ezt bizonyítja a tapasztalat. Persze a bőr szerkezetét ismerve erre is adódik magyarázat: a bőr felületének egyik védelmi zónája egy izzadságból, zsírsavakból álló emulziós réteg, amit gyakran a bőr savköpenyének hívnak. A szappanok kémiai szerkezete nagyon hasonlít ehhez az összetételhez, kizárólag a savassága különbözik tőle. A bőrsemleges pH-t viszont a felnőtt ember bőre szappannal történő mosakodás után nagyon gyorsan képes visszaállítani. Ezért a szappanos mosakodás nemcsak jól tisztítja, de táplálja is a bőrünket.

Szárít-e a szappan?

Nem. A szappan általában hidratálja, és ápolja bőrünket. Felületét megtisztítja az elhalt hámsejtektől, faggyúmaradványoktól, verejtéktől, és mindentől ami nem oda való, miközben stabilizálja és egészségesen hagyja a bőrfelszíni emulziót. Ez a fő titka hatásának.

Sőt ez a titka gyógyító hatásának is: a megfelelően megtisztított bőrben be tudnak indulni azok a természetes öngyógyító folyamatok, amik minden élő szervezetet jellemeznek, és amit annyira tönkre tud tenni egy rossz kezelés. De azért igen, a szappan természetesen száríthat. De ha valakinek szárítja a bőrét, akkor sincs helyette jobb tisztítószer. A szappan ugyanis előkészíti a terepet egy hatékonyabb kozmetikai kezelés számára: a tiszta bőrön keresztül egyszerűen jobban felszívódnak a kencék hatóanyagai, mintha ezer akadályon kellene áthatolniuk.

Ne higgyünk tehát a reklámoknak! Sokan csodálkozva mesélték nekem, hogy miután szappannal kezdtek kezet mosni, el tudták hagyni az évek óta rendszeresen használt kézkrémet.

Miért jobbak a házi szappanok?

Ha ránézünk az összetevők listájára a szappanok címkéin, akkor nagyon hamar biztonsággal meg tudjuk állapítani, hogy egy szappan otthon készült-e vagy egy üzemben. Van néhány árulkodó jel.

A szappanokat a gyárban ugyanis másképp készítik, mint a háziasszony a konyhájában. Egyszerűen más a gazdaságos megoldás.

A hatalmas autoklávokban a zsiradékokat nagy nyomáson, magas hőmérsékleten vízgőzzel reagáltatják. Ekkor zsírsavak és glicerin keletkeznek. Lehűlés után a zsírsavakat elválasztják a folyékony glicerintől, majd Nátrium-hidroxiddal reagáltatják őket, hogy szappanmolekulákat kapjanak. A keletkező vizet elpárologtatják, a terméket megőrlik, és kész is a kémiailag tiszta, egynemű szappanforgács. Ezt a reakciót általában nagyon nagy volumenben végzik: egyszerre akár több száz tonna szappanforgács is készülhet.

A nagyüzemek ezt a szappant nem mindig dolgozzák fel helyben, hanem szétszállítják sokfelé: a kisebb szappanüzemek szívesen megveszik ezt az alapszappant, hogy pipereszappanokat gyártsanak belőlük. Ők erős keverőgépekben összedolgozzák a színt, illatot, adalékot a készülő termékhez, majd tömbbé sajtolják, és méretre darabolják. Egyes cégek az alapszappant többé-kevésbé természetes összetevőkkel dolgozzák össze, míg mások több mesterséges anyagot használnak, aztán becsomagolják, és mehet a boltba.

Ha tehát megnézzük a különböző cégek által gyártott bolti szappanokat, főként ilyen eljárással gyártott termékeket fogunk találni. Hasonlítsuk nyugodtan össze az olcsóbb és drágább bolti szappanokat, meglepődve fogjuk tapasztalni, hogy összetételük alig különbözik egymástól, legyen az olcsóbb, vagy drágább, természetesnek látszó, vagy kommersz csomagolásban.

Ezzel szemben a háziszappanokat a zsiradékok és a lúg közvetlen reakciójával készítjük: Az olajokat számolt mennyiségű nátrium-hidroxiddal jól összekeverjük, majd a keveréket színezzük, illatosítjuk, és az egészet formába öntjük. Ennek a módszernek a felhasználás szempontjából rengeteg előnye van.

  • Egyrészt a kész termékben benne marad az elszappanosítási reakció során keletkezett glicerin. Ez teljesen természetes, növényi alapú glicerin, hiszen közvetlenül a növényi zsiradékból keletkezik. Igazi csodás hidratálószer a természetesen keletkező mennyiségben: megköti a levegőből a vizet, és ezzel hidratálja a bőrünket.
  • A háziszappanokba gyakran több zsiradékot tesznek, mint amennyi az elszappanosításhoz szükséges. Ez valódi testápolóként táplálja bőrünket.
  • A háziszappan változatosabban adalékolható. Tehetünk hozzá nagy mennyiségű (kecske)tejet (tejport is akár, de a természetes szappanoknál nem ez a jellemző), tehetünk friss gyümölcsöket, lisztet, magvakat, friss gyógynövényeket, bármit.

És hogy mi a különbség a használatkor? Hogy ezek a szappanok tényleg ápolnak, hidratálnak, fertőtlenítenek és tisztítanak, ahogy az előző részben már megírtuk.

Mire jó a szappan?

A címben feltett kérdésre bizony mindenki másképp válaszol.

Vannak aki a szappant a bőrápolás területén mindenhatónak tartják. Ők úgy gondolják, betegségeket, ekcémát, narancsbőrt, pikkelysömört is gyógyíthat, egyszóval a szappan szerintük a legjobb gyógyszer. Csak a megfelelő (általában meglehetősen drága) hatóanyagokat kell hozzáadni, és minden bajunk elmúlik.

A szappankészítők másik csoportja úgy gondolja, hogy a szappan csak egy tisztítószer. Se több, se kevesebb: tisztítószernek ugyan nagyon hatékony, valószínűleg sokkal jobb minden másnál, de akkor se tulajdonítsunk ennél nagyobb jelentőséget neki.

Ha az első csoportot kérdezzük, akkor speciális hatóanyaglistát állítanak össze számunkra: csípős paprikát a zsírral fedett régiókra, kamillát a gyulladásokra, és talán kaviárt az öregedés, ráncosodás ellen.

A másik csoport tagjai legyintenek az ilyesmire: “ugyan már, csak nem képzeled!” vagy: “te ezt tényleg elhiszed?” – mondogatják.

Ha engem kérdeztek, természetesen egyik csoportnak sincs igaza. De lehet, hogy inkább azt mondanám, hogy mindenkinek igaza van.

A szappan ugyanis egész biztosan nem szünteti meg a narancsbőrt, és ráncok ellen se nagyon hatásos. Viszont a tapasztalatok szerint nagy segítség az ekcéma és egyéb fertőzéses betegségek gyógyításában. Néha önmagában is elég, de súlyosabb esetekben bizony nem maradhatnak el az egyéb kezelések sem.

A szappan legfontosabb tulajdonsága ugyanis az, hogy jól tisztít. Ennek két nagyon fontos következménye van. Egyrészt a szennyeződések nem mérgezik tovább az élő szöveteket, nem tömik el a pórusokat, bőrünk szabadon lélegzik és él, így öngyógyító mechanizmusai is beindulhatnak. Másrészt a tiszta bőrfelület végre utat enged egyéb hatóanyagoknak a bőr mélyebb rétegeibe való bejutásának: egy jó alapos szappanos mosakodás után tehát itt az ideje, hogy szükség szerint elővegyük kedvenc testápolóinkat, arckrémeinket: olivaolajat, shea vajat vagy éppen a citromleves pórusösszehúzót.

Persze a szappan nemcsak tisztít (noha már ez is hatalmas dolog tőle), de ápol is. Maga is tartalmazhat olyan hatóanyagokat (kamillát, levendulát, körömvirágot, avokádót, amit csak teszel bele), amik első körben nagyon fontos ápoló hatást fejtenek ki. Az embernek természetesen nem kell minden bőrfelületét krémmel kennie. Vannak olyan régiók, ahol a mosakodás is éppen elég. Az érzékenyebb, betegebb, jobban igénybe vett területekre viszont nem mindig elég csak a szappan. A fürdés, mosakodás után oda ugyanis kell az a speciális támogatás, amit egy jól elkészített, kiválóan megkomponált kozmetikai vagy gyógyászati krém nyújthat. Ha ezt éreznénk, akkor forduljunk bizalommal bármelyik természetes növényi olajhoz, és kenődzködjünk be!