Mosószóda

Ugrás a webshopba!

Mosás mosószódával

Hogyan mostak régente? Kezdjük tehát az idők kezdetén, mert így egy csomó alapelvvel is megismerkedhetünk a történeti áttekintés révén. Az idők kezdetén tehát vízzel mostak az emberek. A víz nagyon hatékony tisztítószer. Főként akkor, ha még egy kis mechanikai mozgatással (patakvíz, sulykolófa) erre rásegítünk. A meleg víz hatékony lehet a kis mennyiségű zsiradékok ellen is. A víz azért önmagában persze messze nem a tökéletes megoldás. Ezért az emberek hamarosan segítségül hívták a lúgokat. Ezek nagyon hatékonyak tudnak lenni: egy csomó színanyagot elszíntelenítenek, ráadásul a zsíros szennyezéseket is vízoldhatóvá teszik (elszappanosítják). Sőt: még erős fertőtlenítő hatásuk is van, így mellékhatásként még erősen fertőtlenítenek is. Az ma már csak kultúrtörténeti érdekesség, hogy melyik civilizációban mi volt a mosáshoz használt lúg. Rómában pl. az erjedt vizelet: erre a célra külön gyűjtőedények szolgáltak a városok különböző pontjain. A zsidók pl. hamuval mostak (Ezért is lett a szállóige “hamut szór a fejére”, ami akkortájt a tisztulást jelképezte.) A tengermelléki népek gyakran mostak mosószódával (kémiai nevén nátrium karbonáttal) is. A nyolcadik század környékén, egy hatékony szappankészítési eljárás kidolgozása után indult európai diadalútjára a szappan. Ekkor még főként nem mosásra, hanem csak mosakodásra használták. Mosni csak a 18-19. században kezdtek el vele.

Hogyan mossunk manapság? Manapság, a modern mosószerek korában az emberek kezdenek visszatérni a régi módszerekhez: elkezdenek újra mosószódával (lúggal) mosni, és ecettel öblíteni, és kezdik kerülni a szappant illetve egyéb tenzideket a mosáskor. Ma egy átlagos családban a mosás valahogy így néz ki:

  1. a háziasszony bemegy a boltba
  2. leemel valamit a polcról
  3. hazaviszi
  4. beteszi a gépbe a ruhát és a mindentudó mosópor keveréket
  5. KÉSZ.

Ez így persze nagyon kényelmes, de nem túlságosan környezet és bőrbarát. Ha ekcémás lesz a mi vagy a gyermekünk bőre, és már mindent kipróbáltunk, de még mindig nem javul, kezdjünk gyanakodni a mosószerünkre is: munkám során elég sokszor tapasztalom, hogy az áttérés a szintetikus tisztítószerekről a természetesekre gyakran már önmagában is elegendő ahhoz, hogy megoldjon némely bőrproblémát. Egy környezettudatos család persze másképp csinálja. Neki több választási lehetősége is van: Megveszi a mosódiót, vagy inkább mosószódát használ. Az utóbbi olcsóbb és bizonyos esetekben hatékonyabb is. Ők így mosnak:

  1. Megrendelik a mosószódát.
  2. Felfőzik vízzel (kb 150 g-ot 1 l vízbe)
  3. Ebből a főzetből 1 dl műanyag pohárban betesznek a mosógépbe, na meg persze a ruhát is
  4. Az öblítő helyére ecetet öntenek, amibe ízlés szerint illóolajat vagy illatosítót kevernek
  5. KÉSZ

Ugye nem bonyolult? Nézzünk bele kicsit a mosógépbe, hogy lássuk, mi történik pontosan odabent. A kezdéshez először is szembe kell néznünk egy nagyon fontos problémával: a magyarországi vizek nagy része (mindegyike) nagyon kemény. Szerencsésebb vidékeken, ahol gleccservíz jön a csapból, nincs ilyen probléma, de nálunk bizony muszáj szembenézni ezzel a gonddal. A vízkeménységet a vízben oldott nagy mennyiségű kálcium és magnéziumsók okozzák. Ezeknek a tisztítás szempontjából sajnos rossz tulajdonsága, hogy a mosáshoz használt lúgok, karbonátok, szappan hatására kicsapódnak a vízből. Ezzel a nyúlós, szürke, vízben nem oldódó iszapos anyaggal már ugye mindenki találkozott a mosógépben. Ez amúgy általában nem gond, de ha ez az anyag mosás közben a vízből a textília felületére vagy a szálak közé ragad, akkor az idővel bizony erősen megszürkül, a színek kifakulnak, a textília pedig elveszíti eredeti puhaságát. Ezt megelőzendő, a gyári mosóporokba kémiai vízlágyítókat tesznek. Ezek olyan anyagok, amik erős öleléssel körbeveszik a kálciumionokat, és nem engedik őket mással reagálni: oldatban tartják őket. Ezek az anyagok azonban vagy nagyon drágák (alginátok) vagy nagyon környezetszennyezőek (trisó, akrilátok), emiatt a tudatos vásárló lehetőleg kerüli a használatukat. Mikor nem okoz gondot a kemény víz? Hát akkor ha a mosáshoz lúgokat használunk! Ilyenkor is kicsapódik persze a megfelelő kálciumsó, de van egy egyszerű trükk a birtokunkban: savas közegben ezek a csapadékok feloldódnak. A lúgos mosás után tehát ecetes öblítés következik, és meg is oldottuk a textíliába beragadt szürke vízkőiszap problémáját. Ez tűnik tehát a legegyszerűbb megoldásnak! Mossunk lúggal! Hogy mi legyen ez a lúg? Hát lehet mosószóda (nátrium karbonát) vagy hamulúg (ilyenkor a szerencsések, akik otthon cserépkályhával fűtenek kiürítik otthon a hamut, összegyűjtik, felöntik vízzel, egy-két órát, egy éjszakát állni hagyják, majd lemerik róla a lúgot, ami egyenesen mehet a mosógépbe.) Mire jó otthon egy kis mosószóda?

  1. A mosószóda kiváló mosószer. Erős lúgos kémhatása miatt el tudja szappanosítani a zsíros szennyeződéseket. Másfajta piszkot más módszerrel távolít el. A természetes vizekben keménységet okozó Ca2+ ionokkal a mosószóda oldhatatlan csapadékot képez, amely finom por formájában a textíliára tapadva hosszú távon szürkeséget okozhat. Ez a por azonban savakban könnyen oldódik, így ecetes, vagy citromsavas öblítéssel könnyen eltávolítható.
  2. A mosószóda kiváló vízlágyító.
  3. A mosószóda kiváló zsíroldó. A konyhában a tűzhelyen, vagy a csempén lerakódott vagy éppen odaégett zsírt nagyszerűen el lehet távolítani vele. Készíthetünk oldatot, amivel áttörölhetjük a zsírosodott felületeket, vagy az odaégett makacs zsírfoltokra súrolóporként is használhatjuk.
  4. A mosószóda nagyon hatékony mosogatószer. Elég 1 evőkanálnyi a mosogatóvízbe, habzani ugyan nem fog, de nagyon szépen tisztít. Az odaégett ételmaradékot is felszedi: öntsünk vizet az edénybe, szórjunk bele egy kis mosószódát, és forraljuk pár percig! Jobb lesz, mint új korában.
  5. A mosószóda kiváló a fürdőszobában is. A háziszappanok sajnos elég könnyen hagynak maguk után zsíros szappanlerakódásokat a mosdóban és a kádon. Ezektől is megszabadulhatunk egy kis szódás lemosással.