Bőrünk

A bőr testünk külső részét fedi, mely egyben  a legnagyobb szervünk is. A felnőtt ember bőrének felülete 1,5-1,8 m², tömege kb. 12 kg (a testtömegünk 8-15%-a). Mindössze 0,1-0,7 milliméter vastag, mégis igazán sokoldalú képességgel és funkcióval rendelkező szerv. A bőr az emberi szervezet életfontosságú szerve. Egyrészt első védelmi vonalunk, hiszen elhatárolja, de ugyanakkor meg is megvédi szervezetünket a külső ártalomtól. Másrészt a vér és nyirokkeringés, ill. az idegrendszer révén szoros és harmonikus összeköttetést biztosít a többi szervünkkel. De a bőr önmagában is fontos működéseket végző szerv, mert meghatározó szerepet tölt be az érzékelésben, az anyagcserében vagy immunrendszerünk védelmezésében. A külvilág ingereinek észlelésében a bőrben található erek, idegvégződések és speciális receptorok vesznek részt.  Így a bőr érzékszervként viselkedik a hőmérséklet, a fájdalom, a tapintás és a nyomás, valamint a helyzetérzékelés szempontjából.
A bőrnek meghatározó szerepe van a szervezet hőszabályozásban is. Ugyanis a bőr legalsó rétege kiváló hőszigetelő tulajdonságú. A hőregulációban a bőr aktívan is részt vesz. A kitágult erekből (melegben, vagy lázas állapotban) nagy mennyiségű hő leadásra képes, de a verejtékezéssel is a bőr hőmérsékleti ingadozásokkal szembeni védelmét biztosítja. Ezzel szemben hidegben az erek fala összehúzódik, ekkor a hő leadása minimális, de a szőrszál emelő izmok összehúzódása hőt termel.

A bőr rugalmassága és szakítási szilárdsága mechanikai védelmet biztosít a külvilágból származó nyomással, dörzsöléssel szemben, amit a bőr speciális rostszerkezete, valamit a bőr alatti zsírszövet biztosít.

A fényvédelem szempontjából a bőr szintén fontos működési feladatot lát el. Az UV sugarak a bőr felső rétegében szóródnak és elnyelődnek, így csak kis mennyiség képes lejutni a bőr mélyebb rétegeibe. A bőr pigment-termelő sejtjei pigment-termeléssel védekeznek a bőrt ért káros sugarak ellen, ugyanis elnyelik az UV sugarakat.

A bőrön át történő anyagcsere szintén fontos részvevője a szervezet fiziológiás állapotának fenntartásában és a védelmi funkcióban is. A vízoldékony anyagoknak a felszívódása a verejtékmirigyeken keresztül történik, míg a zsírban oldott anyagok bejutása a szőrtüszőkön és a faggyúmirigyeken át történik. Amennyiben a hám megsérül, bármely anyag bejutása akadály nélkül megtörténik.

A bőr védelmi vonalát speciális sejtek és a bőrfelszínen megtelepedő kórokozók biztosítják. Mindez nélkülözhetetlen a szervezet egyensúlyának fenntartása szempontjából. Hiszen a bőr így megakadályozza a víz és elektrolitok kijutását, de gátat is szab az allergének, kórokozók és detergensek bejutásának. A hámsejtek szorosan egymás mellett való elhelyezkedése, valamint az őket összetapasztó zsírszerű anyagok ellenálló réteget képeznek. Ugyanakkor a bőr saját mikroflórája, mely különböző baktériumokat tartalmaz, kiszorítja a bőrre került patogén kórokozókat. A kórokozókkal szembeni védekezésben fontos tényező a bőr savi pH-ja is, amit a verejtékmirigyek tejsav tartalma, ill. a faggyúmirigyek zsírsav tartalma biztosít, mert a patogén baktériumok általában lúgos közegben élnek és szaporodnak.

A bőr összetett szerkezete és célszerű működése segítségével képes a felsorolt feladatok elvégzésére. Több rétegben a következő három alapvető szövetfajta építi fel: a hámszövet, a laza, rostos kötőszövet és az egyénenként meglehetősen különböző mennyiségű zsírszövet. Fontosabb rétegei, amelyek maguk is több rétegből állnak (a felszíntől befelé haladó sorrendben): a hám, az irha és a bőralja.

  • A felhám (epidermis)feladata a bőr legfelső védő rétegének fenntartása és a pusztuló szaruréteg folyamatos megújítása.
  • Az irha (dermis)szerepe a bőr rugalmasságának és tartósságának biztosítása.
  • A bőralja (hypodermis, subcutis)feladata az energiaraktározás, hőszigetelés és a nagyobb fizikai hatások tompítása.

Bőr

1. Hám (felhám, epidermis)

A hámréteg mintegy 0,2 mm vastagságú – a legvastagabb a tenyéren és talpon, legvékonyabb a szemhéjon. Feladata a bőr legfelső védő rétegének megújítása. A hám több sejtrétegből áll, a legalsó az alapréteg, melyet bazális rétegnek vagy alaphártyának is neveznek. Az alapréteg felett van a tüskés réteg, majd a szemcsés réteg, felette a fénylő réteg, végül a legfelső réteg, vagyis a szaruréteg, amelyet teljesen elhalt, lapos sejtek alkotnak. A fiatal hámsejtek az alaprétegben helyezkednek el, és ezen keresztül veszik fel az irhában futó apró vérerek által odaszállított táplálékukat és az oxigént. Ezek a sejtek állandó osztódással termelik az újabb és újabb sejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek az irharétegtől. E folyamat során ellaposodnak, védelmet biztosító szaru halmozódik fel bennük, végül pedig élettelen szarupikkelyek formájában lekopnak, azaz lehámlanak. Egy hámsejt mintegy 28 nap alatt jut el a hám aljáról a legkülső hámsorba.
A hámsejtek mellett a melanin nevű színezőanyagot termelő sejtek, a melanociták találhatóak még az alaprétegben. A melanin a bőr festékanyaga, és védi a sugárzástól a hám alatti sejteket. Ezeknek a festékanyagoknak az elszaporodásával alakulnak ki az anyajegyek, a szeplők és a májfoltok. A haj és szőrszálak színe is a melanin jelenlététől függ. A bőr felszíne jellegzetes, egyénre jellemző mintázatot mutat, különösen a talpon és a tenyéren. A hámrétegben idegsejtek is találhatók. Ezeknek az érzékelésben van szerepük.

2. Irha (cutis, dermis)

Az irha képezi a bőr legjelentősebb részét, tömege egy átlagos felnőtt esetében 3-4 kg, vastagsága változó, általában 3 mm. A hámfelület alatt elhelyezkedő középső bőrréteg tulajdonképpen egy rostokból, hajszálerekből, idegrost végződésekből álló kötőszövet, mely a bőrt oxigénnel és tápanyagokkal látja el, és annak rugalmasságát és tartósságát biztosítja. Az irha tömegének mintegy 90 %-át a hajlékony, lágy, ugyanakkor a feszítésnek jól ellenálló kollagén rostok teszik ki. A vérereknek is nevezett hajszálerek a tápanyagellátás mellett a folyadékháztartásban és hőszabályozásban is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. Meleg vagy izgalom esetén az erek kitágulnak, nagy mennyiségű vér áramlik beléjük, ilyenkor kipirulunk. Ha hideg van, az erek összehúzódnak, a bőr nem ad le hőt. A hám és az irha találkozásánál kiemelkedéseket, ún. irha szemölcsöket találunk. Ebben a rétegben vannak a hő-, fájdalom-, nyomás-és tapintás ingereit felfogni képes receptorok.
Az elszarusodó hámsejtekből felépülő szőr- és hajszálak gyökere is az irharétegbe süllyed. E gyökerek kiszélesedő része a szőrtüszőt körülvevő haj- vagy szőrhagyma. A szőrtüsző alján elhelyezkedő hajszemölcs, egy erekkel körülvett kötőszövet, mely a felületén elhelyezkedő mátrixsejtek gyors osztódása révén képes a hajat növeszteni a keratin nevű fehérje segítségével. A szőrtüszőbe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a szőrszálakat. A szőrtüszőhöz kapcsolódó szőrmerevítő izmok képesek a bőr felszínéről megemelni a szőrt. Az irhába –és részben a bőraljába– nyúlik le verejtékmirigy, melynek hőszabályozás és verejtéktermelés (olyan víz és vízben oldott anyagok kiválasztása, melyekre a szervezetnek nincs szüksége) a feladata. A köröm az irharéteg speciális részéből a körömbarázdából nő ki. A köröm alsó felülete az utolsó ujjpercen lévő körömágyra simul.

3. Bőralja (subcutis)

Az irhához szervesen kapcsolódó legmélyebben elhelyezkedő bőrréteg, mely – laza rostos kötőszövetben – tartalék tápanyagul szolgáló zsírszövetet tartalmaz. A rostok között futnak az erek és idegek. A bőralja vastagsága a zsírszövet mennyiségétől függ, mely a nemek, az adott bőrterület és az elhízás mértéke szerint változik. A nők kerekded, nőies formájukat vastagabb zsírszövet rétegüknek köszönhetik. A férfiaknál a has, a nőknél a mell és a csípő hajlamos leginkább a zsírszövet megvastagodására. Gyakran előfordul, hogy a combon a zsírszövet kellemetlenül egyenetlen formában – dudorokat és mélyedéseket képezve – vastagszik meg. Ez az ún. narancsbőr (hivatalos nevén cellulitisz), amelyet matracjelenségnek is neveznek. A cellulitiszt napjainkban a női hormonok (ösztrogénok) normális élettani hatásának tulajdonítják. Az ösztrogének gondoskodnak ugyanis a zsírlebenykék között futó rostok közötti mélyedés kitöltéséről.
A bőralja legfőbb feladata a tápanyag utánpótlás, energiatermelés és a hőszigetelés, de fontos szerepe van a mechanikai ingerek tompításában is.